A Magyar Politikatudományi Társaság XXVI. Vándorgyűlésén, amely 2021. június 3-4. között online került megrendezésre a Debereceni Egyetem szervezésében én vezettem A globális válságok és a biopolitika című panelt az alábbi összetételben.
1. A globális válságok és a biopolitika
Szekcióvezető: Antal Attila (adjunktus, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet; koordinátor, Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)
Beléptünk a válságok korszakába: a globális kapitalizmus visszatérő gazdasági és pénzügyi válságai, az Európai Unió véget nem érő válságai, a globális klíma- és ökológiai válság, a menekült- és bevándorlási válság és legújabban a koronavírus okozta járványügyi, gazdasági és társadalmi válság határozza meg a mindennapjainkat. Ezek a jelenségek korántsem újak, azonban a 21. század első évtizedeiben értünk el egy olyan periódusba, amikor egyrészt megerősödött a különféle válságok intenzitása, másrészt egymásra rakódott a válságok hatása. Abban a tekintetben ugyanakkor egészen biztosan fordulópont következett be, hogy immáron „biopolitikai válságokról” beszélhetünk: vagyis a rétegződő válságok olyan mértékben érték el az emberi mindennapjait és kezdték el azokat hihetetlen mértékben befolyásolni, amire a társadalmak nem voltak felkészülve, felkészítve. Meg kell említeni azt is, hogy a biopolitika abból a szempontból is meghatározza korszakunkat, hogy a sokféle válságot kezelni próbáló kormányzatok már jó ideje rájöttek arra, hogy politikai szempontból elsősorban a válságok megoldása, hanem azok átpolitizálása, generálása a kifizetődő. A kormányzatok mind a válságok megoldásában (például: globális megfigyelési rendszerek, a pandémiával együtt járó szigorítások, rendkívüli jogrend bevezetése), mind azok további generálásában (például: a menekült- és bevándorlás ellenes kampányok) alkalmaznak biopolitikai eszközöket. Sokáig a főáramú politikatudomány és társadalomtudományok nem minden tekintetben támaszkodtak a kritikai megközelítések, így a biopolitikai elemzés tárházára. A szekció célja a biopolitikai megközelítés és elemzés hazai recepciójához való hozzájárulás. A szekció a lehető legszélesebb értelemben kíván foglalkozni a válságok biopolitikai sajátosságaival, ezért minden olyan absztraktot befogad, amely a politika- és a társadalomtudomány, a természettudomány eszközeivel tekintenek rá a globális válságokra, és azok biopolitikai aspektusait mutatják be.
2021. június 4.
09.00-10.20
1.1. A biopolitika elméleti és történeti aspektusai
Antal Attila (PhD, adjunktus, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, koordinátor, Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely): Létezik-e demokratikus biopolitikai alternatíva a kivételes állapotok időszakban?
Marosán Bence Péter (PhD, adjunktus, BGE Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék): Klímaválság és kapitalizmus. Egy ökomarxista javaslat.
Nyiri Szabolcs (egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem): A panoptikon rizomatikus elemzése. Avagy a tekintet normalizáló hatásának deleuziánus olvasata.
Pap Milán (tudományos segédmunkatárs: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Molnár Tamás Kutató Központ): Államszocialista Panoptikon. Megfigyelés, gondoskodás és társadalomtudomány a Kádár-korszakban.
10.30-11.50
1.2. Gazdasági és koronaválság, digitális biopolitika
Csath Magdolna (D.Sc., kutatóprofesszor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Globális átrendeződés és a magyar gazdaság lehetséges mintázatai.
Krasz Péter (doktorandusz, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet): Digitális biopolitika.
Teknős László (PhD, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Katasztrófavédelmi Intézet): Az EU polgári védelmi mechanizmus COVID-19 helyzettel kapcsolatos válságkezelésének elemzése, értékelése.
Az általam tartott előadás diasora elérhető az Academia.edu oldalamon.
