Előadást tartottam ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének a Jog és a politika viszonya a XXI. században című konferenciáján. Előadásom címe: A joguralomtól a politika uralmáig. Az absztrakt alább olvasható, és nemsokára jön a tanulmány is. Addig is elérhető itt az előadás diasora.
Absztrakt
Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy
mi történik a joggal, jogrendszerekkel korszakunkban, hiszen, ahogyan cseppben
a tenger, úgy a 2010 utáni magyar helyzet is alátámasztja: átstrukturálódni
látszik jog és politika viszonyrendszere. Manapság mind a liberális demokrácia,
mind pedig annak fundamentumául szolgáló liberális alkotmányosság igen komoly
válságban van (Antal, 2017b). Számomra mindennél jobban jelzi e válságot és
rámutat annak természetére az, ami a joggal történik: ugyanis a 21. századra a
jog egyre inkább „cseppfolyóssá” és a politikai hegemónia kiterjesztése miatt a
politika alárendeltjévé válik. Hipotézisem szerint a liberális demokrácia és
alkotmányosság struktúráinak elerőtlenedésével a 20. század után ismét kileng a
politika (még inkább a Carl Schmitt-i értelemben vett a Politikai) ingája és maga alá próbálja meg gyűrni a joguralmat:
van tehát egy hegemonisztikus küzdelem jog és politika, a jogi és a politikai
alrendszer között. A liberális alkotmányosságban tételezett joguralmat
felváltja a politika uralma, amely – másik hipotézisem szerint – túl azon, hogy
a jogalkotás és jogérvényesítés szakmai szabályait sérti, magát a jogrendszert
olyan morális dilemmákkal terheli meg, amely a 20. század után ismét felveti az
„igazságtalan jog”, valamint a jogi-politikai komplexum morális tartalmának problematikáit.
Ebben az írásban röviden kifejtem a liberális demokrácia válságának, vagyis a rendszerszinten jelentkező posztdemokráciának a legfontosabb elméleti alapjait és gyakorlati szimptómáit, majd arra fókuszálok, hogy milyen kritikai irányokban reflektál a szellemi jobboldal magára a liberális demokráciára (főként a politika felsőbbrendűségének, a jurisztokrácia és globális alkotmányoligarchia, valamint a totális jogállam koncepcióival foglalkozom). Ezt követőn a politikának a jog feletti hegemóniáját, mint a posztdemokrácia adott reakciót vizsgálom meg magyar példák elemzésével, s végül felhívom a figyelmet a politika totalizációjából származó veszélyekre.
Ebben az írásban röviden kifejtem a liberális demokrácia válságának, vagyis a rendszerszinten jelentkező posztdemokráciának a legfontosabb elméleti alapjait és gyakorlati szimptómáit, majd arra fókuszálok, hogy milyen kritikai irányokban reflektál a szellemi jobboldal magára a liberális demokráciára (főként a politika felsőbbrendűségének, a jurisztokrácia és globális alkotmányoligarchia, valamint a totális jogállam koncepcióival foglalkozom). Ezt követőn a politikának a jog feletti hegemóniáját, mint a posztdemokrácia adott reakciót vizsgálom meg magyar példák elemzésével, s végül felhívom a figyelmet a politika totalizációjából származó veszélyekre.
