Megjelent egy review cikkem a populizmus demokráciaelméleti megjelenéséről a Politikatudományi Szemlében.
A tanulmány összefoglalója:
A populizmus alapvetően formálta és formálja át a demokráciáról való gondolkodásunkat
és az egyre bővülő, a populizmus kérdéseivel foglalkozó szakirodalom egyik központi kérdése a populizmus és a demokrácia kapcsolatának teoretizálása. Jelen áttekintő tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy bemutassa azokat a legfontosabb kortárs és nem kortárs (alapvetően külföldi, de részben magyar) politikaelméleti tendenciákat, amelyek a populizmust a demokrácia homlokterében elemzik. Ugyanakkor érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a populizmussal kapcsolatos kutatásoknak és definiálási irányoknak pusztán egy részét képezi a demokráciaelméleti keretrendszer: sokan politikai ideológiának, mások politikai kommunikációs technikának és/vagy stratégiának tekintik a populizmust. Ebben a szakirodalmi áttekintésben ezúttal csak azokat az irodalmakat vizsgálom meg, amelyek a populizmust olyan jelenségnek látják, amely csakis a demokráciaelmélet oldaláról érthető meg, ugyanis – álláspontom szerint – ezek azok a meghatározási, elemzési irányok, amelyek a populizmus teljesebb megértéséhez közelebb vihetnek bennünket. A tanulmányban előkerülnek olyan, Magyarországon eddig igen kevéssé hivatkozott szerzők, akik az egyik oldalon a populizmust a demokrácia „patológiájaként” mutatják be, másrészt pedig azok, akik a populista demokráciát a demokrácia egy külön fajtájaként teorizálják.
és az egyre bővülő, a populizmus kérdéseivel foglalkozó szakirodalom egyik központi kérdése a populizmus és a demokrácia kapcsolatának teoretizálása. Jelen áttekintő tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy bemutassa azokat a legfontosabb kortárs és nem kortárs (alapvetően külföldi, de részben magyar) politikaelméleti tendenciákat, amelyek a populizmust a demokrácia homlokterében elemzik. Ugyanakkor érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a populizmussal kapcsolatos kutatásoknak és definiálási irányoknak pusztán egy részét képezi a demokráciaelméleti keretrendszer: sokan politikai ideológiának, mások politikai kommunikációs technikának és/vagy stratégiának tekintik a populizmust. Ebben a szakirodalmi áttekintésben ezúttal csak azokat az irodalmakat vizsgálom meg, amelyek a populizmust olyan jelenségnek látják, amely csakis a demokráciaelmélet oldaláról érthető meg, ugyanis – álláspontom szerint – ezek azok a meghatározási, elemzési irányok, amelyek a populizmus teljesebb megértéséhez közelebb vihetnek bennünket. A tanulmányban előkerülnek olyan, Magyarországon eddig igen kevéssé hivatkozott szerzők, akik az egyik oldalon a populizmust a demokrácia „patológiájaként” mutatják be, másrészt pedig azok, akik a populista demokráciát a demokrácia egy külön fajtájaként teorizálják.
A cikk elérhető a nyomtatott Szemlében, idővel a Szemle on-line felületén vagy pedig most azonnal az Academia.edu oldalamon.
