2017. február 16-án előadást tartok az alábbi konferencián, s minden érdeklődőt szeretettel várok!
2017. január elseje óta öt éve hatályos Magyarország Alaptörvénye, alkalmazásának előkészítése azonban már hatályba lépése előtt, 2011-ben megkezdődött. Egy új alkotmány szükségképpen hatást gyakorol a jogrendszerre. Ahogy a rendszerváltó alkotmányozás eredményei az 1990-es évek első felétől magukkal hozták a jogági alkotmányosodást („alkotmányos büntetőjog”, „alkotmányos polgári jog” stb.), úgy az Alaptörvény is változásokat idézett elő a szakjogági szabályozásban és bírói gyakorlatban. A kari kutatási program az alkotmányjogon túli változásokat és komplex hatásokat térképezni fel.
A kutatást orientáló kérdések az alábbiak:
- A vizsgált jogterület / jogintézmény szabályozását illetően az utóbbi fél évtizedben történtek-e lényegi változások?
- Az azonosított változás pozitív vagy negatív irányú?
- A változás közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll az Alaptörvénnyel?
- Befolyásolta-e az adott jogterület jogalkalmazói gyakorlatát akár közvetlen, akár közvetett módon (pl. alkotmánybírósági döntések hatására) az Alaptörvény?
- Változtak-e az alkotmányos követelmények az Alaptörvény előtti követelményrendszerhez viszonyítva adott jogterületen / jogintézményt illetően?
A kutatási eredményeket 2017. február 16-án műhelykonferencián mutatjuk be, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Az előadásom absztraktja a következő:
Már a 2010-ben megindult alkotmányozási eljárás is rendkívül fontos és alapvető környezetvédelmi tárgyú alkotmányos rendelkezéseket érintett: felmerült, hogy az 1989-ben deklarált és az Alkotmánybíróság (AB) által továbbfejlesztett egészséges környezethez való jog (amelyet az AB nem alanyi alapjognak tekintett, hanem a jog objektív intézményvédelmi oldalát hangsúlyozta ki) államcélként kerüljön deklarálására az új Alkotmányban. Ez nem történt meg, sőt ehhez képest rendkívüli módon bővültek az Alaptörvény környezetvédelmi tárgyú rendelkezései, úgy is mondhatjuk, hogy terebélyesedett az alkotmányos környezetjog Magyarországon. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy az AB jelentős jogkörkorlátozása, valamint az önálló jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, továbbá az adatvédelmi biztos intézményének a kivezetése jelentős negatív hatást jelentett a hazai a környezetjogban. Előadásomban azt a rendkívül ellentmondásos helyzetet szeretném megragadni és leírni, hogy amíg az egyik oldalról igen jelentősen bővültek az alkotmányos környezetjog lehetőségei, a másik oldalon tulajdonképpen nem maradt olyan jogalkalmazó a rendszerben, amely élne az Alaptörvényben lévő alkotmányos környezetjogi potenciállal. Sőt, a helyzet még rosszabb, hiszen az Alaptörvény hatálybalépése után példa nélkül roncsolódott a környezetvédelemnek a rendszerváltás után elért szinte (gondoljunk az Aarhusi Egyezmény pilléreinek figyelmen kívül hagyására, a környezetvédelmi intézményi struktúra kormányhivatalokba integrálására, valamint a környezet- és energiajognak a gazdasági érdekek mentén történő alakítására). Előadásomban a fenti problémát abban ragadom meg, hogy az alkotmányos alapjogok érvényesüléséhez elengedhetetlen a procedurális jogok biztosítása. Végül pedig reflektálok az AB környezetvédelmi joggyakorlatának jövőbeli lehetséges alakulására.
