A felsőoktatás és közoktatás átalakítása komoly kihívást jelent a második Orbán-kormány számára és a reformok tartalma, valamint a bevezetés módja is számos érdekes jogi csemegét tartogathat. Az alapvető jogok biztosa szerint sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és életre szóló döntést hozzanak. Sőt akár az uniós jogba is ütközhet és a közösségi célkitűzésekkel is szembemehet a magyar felsőoktatási törvény azon rendelkezése, amely az államilag finanszírozott tanulóknak ír elő kötelező magyarországi munkavégzést. A legnagyobb meglepetést azonban az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok megállapítása okozta, hiszen kiderült, hogy 2012-ben mindössze 100 jogász képzését állja a költségvetés, méghozzá két jogi karon, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2012. február 14-én Hoffman Rózsa kijelentette a parlamentben, hogy „Igen, nemzeti a Fidesz oktatáspolitikája, mert a nemzet javát akarja szolgálni, az ország fölemelkedését, ezt pedig köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani, hanem műszaki, természettudományos és informatikai végzettségű szakemberekkel.”
A felsőoktatás átalakítása nyomán radikálisan csökkentek az államilag finanszírozott jogász-keretszámok. Erről és a jogászképzés jövőjéről kérdeztem Homoki-Nagy Máriát, Berke Gyulát és Völgyesi Leventét a Jogi Fórumon.